2018. október 17. 09:30 - NagyCsaba

Aki túlélte a zuhanást és más szereket

A bejelentés úgy hangzott, hogy öngyilkossági szándékkal kiugrott az ablakon. Még lélegzik, van pulzusa, de nem mernek hozzá nyúlni. Hmmmm… kezdjük azzal, hogy ha nem mernek hozzányúlni, akkor honnan tudják, hogy van pulzusa? Lélegzik, oké. Valószínűleg akkor pulzusa is van. Igen, ez egy olyan feladatnak hangzik, ami kihívást is rejthet magában. A cím nekem elég gyanús volt, vissza is kérdeztem, hogy tudnak-e mondani emeletet meg ajtószámot, mert csak házszámot diktáltak a rádióban és szerintem ezek földszintes, családi házak arra felé.

  - Emelet, ajtó nincs felírva. Várják magukat a ház előtt.

Remek. Lehet, hogy én tudom rosszul, de nekem akkor is gyanús. A helyszínre érkezve beigazolódott, amire gondoltam. Itt csak földszintes sorházak vannak. Hát aki itt kiugrott az ablakon öngyilkossági szándékkal, az egy idióta. Vagy…

Természetesen nem várt minket senki a ház előtt, szóval kértük, hogy hívják már vissza a bejelentőt, mert itt senki nem fekszik a földön, nem is várnak minket és a csengő sem működik, mert hiába nyomjuk, mint a süket, ajtót sem nyit senki.

Körbejártuk a háztömböt, hátha a cím rossz, de sehol semmi. Aztán egyszercsak nyílik az ajtó, ahová korábban is csengettünk. Ezek szerint sikerült utolérnije az irányításnak a bejelentőt.

  - Jaj, gyüjjenek gyorsan! A gyerek kiugrott az ablakon!

Oké, akkor ezek szerint mégiscsak a földszinti lakás ablakán ugrott ki. De akkor mi a faszom ez a nagy riadalom? Bent már kiderült, a teljes történet. Hogy is mondjam, hogy finoman fogalmazzak és nem bántsak meg senkit…? Az történt, hogy a retkes belső migráns bedrogozott és bepánikolt valamitől, majd kiugrott a nyitott ablakon. Be a virágágyásba, ahol a tegnapi eső miatt laza volt a talaj, ezért össze ugyan nem törte magát, bár rá fért volna, de a drog és a pánik okozta sokk hatása alatt nem volt kedve felkelni egy darabig. Mire mi kiértünk, már egy székben ült a verandán, bambán bámult maga elé, mint akinek fingja sincs arról, hogy épp hol van vagy mi történt vele. Meg azért a drog még dolgozott benne. Az a szaros anyag, amit minden nap használt, vagyis talált a földön, elég jól kiütötte. Igen, találta. Nem vette, találta. Minden drogos ezt mondja, hogy találta a földön. Szerintem ez az első lecke, amit a dílertől megtanulnak, hogy egy cigit találtak a földön, amit elszívtak és láss csodát, hát az biófüves cigi volt. Ki hitte volna?! Elképesztő, mik vannak. Az emberek csak úgy eldobálják a drogos cigijüket. Ez mindenkivel elő szokott fordulni, mint ahogy az is, hogy ilyeneket talál.

Ott ült ez a szerencsétlen, a tescoban kapható legolcsóbb műanyag székben szétfolyva, mint valami leeresztett lufi és arra gondoltam, hogy vajon miért kellett nekünk ide rohanni? Mi történt volna, ha 3 perccel később érkezünk és cserébe nem teszem próbára az autó határait? Mikor még az a fehér furgon töketlenkedett előttünk a Kerepesi út belső sávjában, akkor arra gondoltam, hogy ezek értékes másodpercek is lehetnek. Vagy amikor az Örs vezér téri kereszteződésen az a kibaszott piros Volvo le sem szarta, hogy már 3 sávban állnak az autók, de ő csak ment tovább nyugodtan, hiszen neki zöld a lámpa. Amúgyis, hogyan lehet egy Volvo piros? Akkor még arra gondoltam, hogy bassza meg az ilyen, amiért ennyire nem képes figyelni a forgalmat maga körül. Fel sem merült benne a gondolat, hogy vajon miért állhat mindenki körülötte? Még csak oldalra sem nézett, amikor megálltam mellette. Most meg itt állok és nem értem, hogy ki az a gyökér, aki mentőt küld arra, ha valaki kiugrik a földszinti ablakon?

Nem volt könnyű megtalálni a pontos házat, Budapest ugyanis a házszámok nélküli város. A térkép mutat valahova, de ha nincs kiírva a házszám, akkor az vagy jó, vagy nem. A vélt címünk egy érdekes putri volt. Egy házszám, és az utcára merőlegesen, befelé, kb 6-7 külön álló „lakásra” volt osztva a ház. Természetesen nem az utca bejáratnál vártak minket a „kapu előtt”, ahogy azt ígérték, hanem a saját lakásuk előtt, amit az utcáról nem lehetett látni.

(az alábbi párbeszédben nem jelölöm meg, hogy ki beszél éppen, szerintem ki lehet találni :) )

  - Köszönjük, hogy kigyüttek. Már sokszor volt bekábítózva, de sosem gyünnek ki a mentősők.

  - Miért ne jönnénk ki? Minden drogoshoz kimegyünk. Nem hagyjuk őket még a Hős utcában sem meghalni.

  - Múltkor is be volt kábítózva és hívtuk magukat, de nem gyüttek ki.

  - Ez mikor történt?

  - Tegnap.

  - Akkor az jó múltkor volt. Minden nap fogyaszt drogot?

  - Persze. Minden nap kimegy oda a térre és vesz drogokat. Ha nincs pénze, akkor szedi a csikkeket a földrűl, hátha valamelyik kábítós cigi.

  - Legutóbb mikor vitték kórházba? Mondjuk a toxikológiára?

  - Tegnap előtt volt ott, de tegnap reggel mán ki is engödtték.

  - És minden nap hívják a mentőt, amikor drogot fogyaszt?

  - Neeeem, mink nem vagyunk olyanok. Csak akkor híjjuk magukat, amikor már nagyon rosszul van.

  - Azon esetleg nem gondolkodtak, hogy valami elvonó vagy pszichiátria hosszabb távú megoldást nyújtana?

  - Azt akarjuk, hogy oda vigyék, de sose oda viszik. Azt akarjuk, hogy vigyék el Ceglédre.

  - Miért pont Ceglédre?

  - Mert ott már volt pszichiátrián és onnan nem tudott megszökni. Itten Pesten könnyű megszöknie.

  - Dolgozik az úr valamit?

  - Nincs neki munkája. Néha hoz haza ezt-azt, azt eladja, de munkahelye nem sokáig volt neki.

Már értem. Értem, hogy ilyen embereket nem lehet olyan könnyű kikérdezni a telefonba. Az ápoló megemelte az ügyfelünk karjait és igen, a tanultakat tapasztalhattuk: egyformán ejtette őket, mint valami ernyedt… izé. Szemei nyitva voltak, nyála csorgott ki a szájából, néha nyögött valamit, mintha válaszolni akarna a feltett kérdésekre. Jobbra fordítottam a fejem és még láttam a virágágyásban a puffanás helyét. Nem volt mély, de szépen látszott az egész test alakja. Magzatpózt formált. Kedvem támadt volna gipszel kiönteni és szétverni ennek az idióta brigádnak a fején, hogy mégis hogyan gondolhatták azt, ha valaki kiugrik a kibaszott földszinti ablakon ebbe a puha földbe, akkor bármi baja is eshet? Ha meg minden nap drogozik, akkor nem hiszem, hogy ez volt az első halucinálása vagy ilyen szintű betépése. Ez egy szociális probléma, amit nem nekünk kell megoldani. Túl korán érkeztünk. Fél óra múlva már tiszta tudattal fogja követelni, hogy engedjék ki a kórházból, és ki is fogják engedni. Ha százból százszor eddig ez történt, akkor most vajon mi fog változni? Változtat egyátalán az valamit is a helyzeten, hogy kiugrott az ablakon? Talán ha egy kicsit gondol… ááááááá, azt nem igazán várhatom el tőlük. Szerintem itt a szerencsétlen tacskó kutyus a legintelligensebb a brigádban, és ahogy elnézem neki több foga is volt, mint a többieknek együtt. Valahogy így tudom bemutatni azt a réteget, akik nem hasznos tagjai a társadalomnak, de hasznos ügyfelei a dílereknek, hiszen valahonnan mégis van pénz a sörre az asztalon, arra a sok cigarettára amit folyamatosan, láncba szívtak, mert amíg kint voltunk náluk együtt elszívtak egy dobozzal. No és persze a drogra.

Heten voltak, mint a gonoszok. Heten ültek a verandán, láthatóan azért aggódva, hogy vajon emberségesen bánunk-e ezzel a szerencsétlennel és elvisszük-e kórházba, vagy itt hagyjuk nekik, hogy szenvedjenek vele ők. A szemeiket nézve az volt az érzésem, nem is őt kellett megmenteni a drogtól, hanem a családot tőle.

Elvittük kórházba, de mire beértünk vele, már egész szépen feltisztult. Az ilyen szaroknak elég rövid ideig tart a hatása.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szaguldomuszak.blog.hu/api/trackback/id/tr6014235927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lombraider 2018.10.18. 21:03:08

Ha ennyire megviselnek az ehhez hasonló feladatok akkor nem hiszem, hogy a Bázis a legjobb mentőállomás neked. Lehet váltanék állomást talán régiót is ez után a blog után.

NagyCsaba 2018.10.19. 12:09:43

@Lombraider: köszönöm a tanácsod, már nem azon az állomáson dolgozom egy ideje. Azt mondod régiót is váltanom kellene?

Lombraider 2018.10.19. 13:47:04

@NagyCsaba: hogyne persze másik állomás, ezután mi lesz vezeték és keresztnév váltás? Ne vetíts már hadd ne kelljen belinkelnem ide a fb profilod (Whoever saves, ugye? ) Vagyunk páran akik jóval régebb óta csinálják ezt a munkát és nem nagyon örülünk hogy pl. a betegekről ilyen hangnemben írsz. Nem mentődolgozóhoz méltó. Szerintem gondold át ezt a blogolós dolgot.

NagyCsaba 2018.10.20. 14:31:44

@Lombraider: maradjunk annyiban, hogy nem itt fogom megvitatni a személyemet érintő kérdéseket. Főleg nem egy olyan kamu profillal ami azért jött létre, hogy monitorozza ezt a blogot. Ha annyira fel szeretné venni velem a kapcsolatot bárki is, megteheti. Elmondhatja a véleményét itt is, emailben is, fb-n is és megfogadok minden tanácsot, meghallgatok minden kritikát. Az, hogy mit linkelsz be ide, az a te véleményed, állításod nem az enyém.

Ezzel itt ezt a kérdést le is zárhatjuk, mert parttalan vita lenne. De megfogadom tanácsod és átgondolom még egyszer ezt a blogolós dolgot. Lehet, hogy tévedtem és akkor le fogom zárni.