2018. július 08. 15:55 - NagyCsaba

Ez nem az a taxi

Kiérkeztünk a beteghez, aki már az ajtóban várt minket, indulásra készen. Arcán látszott a várakozással teli izgalom, hogy hamarosan mentővel utazhat a kórházig. Mint később kiderült, ez tömegközlekedéssel is maximum 20 percet vett volna igénybe. Már az is komoly kihívást jelentett, hogy visszatuszkoljuk a lakásba, hogy legalább a minimális vizsgálatokat elvégezhessük rajta indulás előtt.

A lakásba lépve a beteg elővette táskájából a szállítási utalványát és büszkén kezdte lobogtatni az orrunk előtt, mintha az öt találatos lottószelvény lenne a birtokában.

- Mást nem hagyott itt az ügyelet, csak ezt? - kérdezte az ápoló. - Esetleg egy beutalót?

- Miért ez nem elég? - nézett rá kérdőn a beteg.

- Végülis de, de azért örülnék, ha valami le lenne írva a betegségéről.

- Várjon, megnézem.

Női táska… minden van benne, ami bármikor kellhet, de a beutalót nem találja.

- Azt hiszem ott felejtettem.

- Hol?

- A háziorvosnál.

- Ezt hogy érti? Akkor nem volt kint az ügyelet, hanem a háziorvosánál volt lent, és onnan hazajött?

- Igen.

- Miért nem várt meg minket ott?

- Mert mondták, hogy két óra múlva fognak értem jönni…

- Két órán belül - szakítottam félbe. - Az nem ugyan az.

De láttam, hogy nem igazán értette, mi a különbség a két időhatározó között.

- Nekem ezt mondták, ezért elmentem még a közértbe, vásároltam pár dolgot, aztán hazajöttem és összepakoltam a bőröndöt.

Közben megcsörrent a telefonja. Felvette. A legtöbb beteg ilyenkor még gyorsan telefonál párat, amikor mi a helyszínen vagyunk. Általában olyan dolgokról van szó, ami a kórházból is intézhető.

- Jaj, de jó, hogy hívsz, drágám! Itt vannak értem a mentők, bevisznek a kórházba... Hova visznek?

- Ahova az orvos beutalta - segítette ki az ápoló.

- A Margit kórházba visznek. Gyorsan gyere majd be, ott megtalálsz a belgyógyászaton… A fiam volt. Ma bejön utánunk a kórházba.

- Rendben, és most mi a panasza? - érdeklődött az ápoló a betegtől.

- Ez már régen kezdődött…

… itt végig hallgattuk a több hónapos kórelőzményt, amivel semmit sem kezdett a beteg mind a mai napig, amikor már úgy érezte, hogy nem bírja tovább a szenvedést és elsétált a háziorvosához, aki beutalta a belgyógyászatra.

- Értem kedves, akkor induljunk, nehogy a fia hamarabb odaérjen, mint mi - zárta le a hosszas panaszkodást az ápoló.

- Jó, ezek a cuccaim - mutatott a bőröndre.

- Ezt a bőröndöt pakolta össze? - néztem kérdően.

- Igen. Ezt visszük magunkkal.

- Mármint, hogy maga viszi. Bár ahogy hallom a fia is be tudná vinni maga után, nem? Gondolom nincs benne semmi olyan, amit pár óráig nem tud nélkülözni.

- De én inkább most szeretném. Nincs valami székük vagy ágyuk, amivel le tudnának vinni? - kérdezte a nő.

- Miért, nem tud sétálni? Nem a lábával van a probléma, ha jól sejtem.

- A halottat is ággyal viszik le, engem miért nem?

- Mert a halott nem tud járni, maga meg igen...

- jaaaaaa?!

- Ha el tudott menni a háziorvosához gyalog, aztán haza felé be tudott ugrani vásárolni, felhozta a szatyrokat, és még itthon is járt kelt, nem hinném, hogy a mentőig nem fog tudni lemenni a lifttel.

- Na jó, csak gondoltam…

- El se kezdje! - szakítottam gyorsan félbe.

- Akkor legalább a bőröndömet…

- Szerintem felesleges az a nagy bőrönd. De ha így ragaszkodik hozzá, akkor hozhatja, a kocsiban el fog férni.

- Én úgy gondoltam…

- Én meg nem… - és ezzel le is zártuk a vitát.

Lehet, hogy kissé túl reagáltam a dolgot, de úgy gondolom, hogy nem ez a dolgunk. Sokan tényleg azt gondolják, hogy a mentőegység tagjai, mint valami serpák, a végtelenségig terhelhetőek a csomagokkal. Akinek nincs hozzátartozója, nincs aki meglátogassa, megértem, hogy szeretne minél több dolgot bevinni magával a kórházba, amire úgy érzi, hogy szüksége lehet. De nagyon kevés emberrel találkozom, aki megkérdezné, hogy nem gond, ha ennyi mindent hoz magával. A legyen szíves, kérem szépen, köszönöm szépen meg már egyenesen luxus. Nem a bőrönd cipelése esik nehezemre, hanem a kijelentés, hogy "ezt a bőröndöt visszük magunkkal". Ez nem taxi, bár a színe valóban sárga, azért mégsem úgy kellene kezelni.

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szaguldomuszak.blog.hu/api/trackback/id/tr7914100331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Winter is coming 2018.07.09. 14:30:19

Eddig szerencsére csak egyszer kellett mentővel utaznom, de az ügyelet hívta ki rám a kocsit, és habár nem nagyon tudtam járni erős szédülés-belső fül gyulladás miatt, azért saját lábamon mentem le, igaz csak egy kis hátizsákot vittem magammal.

A kórházban már kocsival toltak fel, habár még ott is meg tudtam volna birkózni a lépcsővel, ha valaki támogat, hogy ne essek el a szédüléstől.

De a poén, hogy amikor fél napon keresztül hány az ember és nem maradt már benne semmi, akkor a mentőautóban az orvos és a sofőr arról beszélgettek, ki hogyan készíti a marhapörköltet, milyen vörösbort rak bele, stb... mint valami szürreális filmjelenet, olyan volt :)))

onlame 2018.07.09. 14:40:46

Durva... Mondjuk szegény öreg szenilis néni épp nem tehet semmiről, inkább a háziorvosa, aki megrendelte neki a betegszállítást...

Engem egyszer anyám vitt el a Szent Imrébe, ahonnan átvitettek volna az Uzsokiba. Anyám mondta, hogy elvisz, de az orvos ragaszkodott, hogy betegszállítóval kell mennem. Mikor mondták, hogy két órán "belül" itt van a betegszállító, akkor mi meg mondtuk, hogy mi meg fél órán "belül" ott leszünk az Uzsokiban, köszi... Ezek nem emberi időintervallumok, hogy "két órán belül"...
De tök tipikus orvosi hozzáállást mutatnak egyébként Amikor az orvos ismerős mondja, hogy még megissza a kávéját, mert az a gyerek már amúgy is lázas két napja, 10-15 percet még kibír a váróban...

Tiainen 2018.07.09. 15:00:13

Elolvastam most egyszerre az összes bejegyzésed, nagyon szomorú, de jobb ezeket tudni, ne hagyd abba!

Szerintem is van abban igazság, hogy sokszor a háziorvos/ kerületi orvos a hibás abban, hogy mentőt hív, vagy indokolatlanul továbbküldi a beteget valamelyik kórházba. De azért a beteg is gondolkozhatna kicsit, hogy ha már ráér a fia, akkor talán vele is bemehetne...

Terézágyú 2018.07.09. 15:09:14

Nekem az a betegszállítós sztori tetszik, hogy a beteg öregasszonyhoz, aki egészséges állapotban is egy félóráig öltözik, megy ki a vécére, issza meg a kávéját, 9 óra helyett reggel 6-kor (télen, még sötét volt) zörgettek be, hogy akkor most azonnal visszük, ébredjen (!), öltözzön, nem érünk rá várni...

Utó Pista 2018.07.09. 15:11:16

...és hány ilyen fasz van. Legalább az üzemanyagot kifizetettném mindegyikkel!

Terézágyú 2018.07.09. 15:15:11

"- Én úgy gondoltam…

- Én meg nem… - és ezzel le is zártuk a vitát."

Nagyon helyes, én is így beszélek az ügyfelekkel/idősebbekkel.

Tiainen 2018.07.09. 15:51:10

@Terézágyú: Azért ennek a hangnemnek volt előzménye is. Az ügyfél sem úgy ált hozzá, hogy kérem, segítene levinni a bőröndömet, amit amúgy a fiam is utánam hozhatna?
Vagy az helyes lett volna, ha a mentősök lecipelik a hölgyet, aki előtte bejárta a környéket, majd lecipelik a bőröndjét is?

NagyCsaba 2018.07.09. 16:49:49

@Winter is coming: ez az egész belülről is egy szürreális filmnek tűnik, nem csak kívülről :)

NagyCsaba 2018.07.09. 17:13:41

@onlame: a mentőszolgálat 2 féle "szállítást" vállal. Azonnal, és 2 órán belülit. Ennek oka a túlterheltség, és az orvos a nem akut problémákkal a 2 órán belüli szállítást kéri meg. Régebben nem kellett megvárni a mentőt, a beteg átmehetett önállóan is a másik kórházba. Elhagyta az egyik kórházat, haza ment, összepakolt, megebédelt, rosszul lett és kiderült, hogy ő úgy gondolta, hogy nem kell egyenesen átmennie a másik kórházba, hanem ráér estére bemenni. Az ilyen esetek miatt az orvosok nem vállalják fel ezt a felelősséget, mert az ő töküket csavargatták, hogy miért engedték ki a beteget. Főleg a hozzátartozók. Húztak egy vonalat, mindenki vár a rendszerre.

NagyCsaba 2018.07.09. 17:17:15

@Terézágyú: Az ügyfél számomra nem az a beteg, aki taxinak nézi a mentőszolgálatot és azt hangoztatja, hogy jár neki, mert fizeti a tb-t. Kevés a mentő a Közép-Magyarországi Régióban (de sok vidéki állomáson is komoly munkaerő hiány van), és tudom, hogy sok olyan helyre nem érünk ki időben, ahol nagyobb szükség lenne ránk, mert vannak, akik úgy gondolják, hogy ez nekik jár.

NagyCsaba 2018.07.09. 17:19:28

@Tiainen: Köszönöm. Addig nem is fogom abba hagyni, amíg ezzel bent nem piszkálnak. Szinte minden napra jut egy érdekes sztori és abban bízom, hogy ha sokan olvassák, akkor kis változás fog elindulni... talán...
Nem leszek egyoldalú, a saját hülyeségemet, a kollégáim hülyeségét is ugyan úgy be fogom mutatni, mert ez ezzel jár, így fair.

wrstjnethn 2018.07.09. 17:37:56

Én egy kicsit emeltebb hangon mondtam volna meg neki, hogy nem vagyok a londinere.

wrstjnethn 2018.07.09. 17:39:54

Azt egyébként lehet tudni, hogy ha kiderül a betegről, hogy nem sürgős eset, akkor miért nem hagyják ott és majd megy érte a szállító? A mentőszolgálat szoktatta rá az embereket a taxizásra, nagyon gyorsan le is lehetne szoktatni őket.

NagyCsaba 2018.07.09. 21:01:40

@wrstjnethn: nincs rá kompetenciánk, hogy az orvost felülbíráljuk. Ebből voltak már konfliktusaink, amikor az orvos rossz diagnózis miatt rossz intézménybe küldte tovább a beteget, az ápoló pedig ezt a vizsgálatok során észre vette, és módosítottuk az útvonalat. Sajnos az összetartás olyan szintű közöttük, hogy még mi álltunk a szőnyeg szélén.

cakkk 2018.08.07. 08:52:15

Én egyszer "taxiztam" mentôvel, 5-6 perces fájásokkal, szivárgó magzatvízzel, nem voltam benne biztos, hogy ha taxit hívok, mennyire fog nekem örülni, ha véletlen összevizezem a kocsiját.
Persze mire kijött a mentô (pár percen belül, Szegeden hajnalban nincs nagy forgalom), a fájásokat mintha elvágták volna. A mentôsök szerintem el se hitték, hogy mennyire rosszul voltam korábban, gondolom szidtak aztán, hogy mit taxizok velük.