2018. június 26. 21:23 - NagyCsaba

Az oktatás, avagy hogyan mentsünk életeket gyorstalpaló

Kis gyerekként ugyan úgy csodáltam a szirénázó autókat, mint minden gyerek, ahogy a nagy, villogó fényekkel, hangosan nínózva sietnek valahova. Oda, ahol baj van, ahol segíteni kell azokon az embereken, aki bajba jutottak. A tűzoltók eloltják a tüzet, talpra állítják a kocsikat, leszedik a fáról a macskákat. A mentők meggyógyítják a betegeket és beviszik őket a kórházba. A bajba jutottak arcára kiül a megnyugvás, ahogy meglátják őket, mert tudják, hogy már jó kezekben vannak. Ők mindenhol ott vannak, ahol szükség van rájuk, segítenek, vigyáznak ránk. Tényleg, ahogy közhelyesen mondani szokták, a hétköznapi hősök. A mentők, a tűzoltók és a rendőrök… Így gondoltam kis koromban… aztán beálltam bohócnak :)

Eljött a nap, hogy közéjük tartozzak. Hogy milyen okból, azt nem részletezném. Elég annyi, hogy előző munkámat már 16 éve csináltam, kiégtem. Változás kellett, egy új fajta mozgalmas élet. Nem a pénz motivált, hiszen az itt sosincs. A segítség nyújtás, a bajtársiasság, az összetartás és a mozgalmas élet, úgyhogy jelentkeztem mentőgépkocsivezetőnek. Teljesülhet egy gyerekkori álom? Ehhez azért az is kell, hogy az ember finoman szólva ne legyen százas. Inkább csak kb. kilencven.

Maga a jelentkezés egyszerű folyamat, az ember bemegy a Markó utcába, a mentőszolgálat központjába, és megkérdezi mikor van felvételi. A válasz is egyszerű: felvételi minden hónap elején van, ugyanis mentősből folyamatos hiány van. Hiány van mentőtisztből, mentőorvosból, gyermekmentősből, mentőápolóból, mentősofőrből, egyszóval mindenkiből, aki az utcán kint segít az embereken. Ennek bizonyára fő oka az alacsony fizetés (és, hogy nincsenek megbecsülve sem belülről, sem az állampolgárok nagy részéről – de ezt csak később tapasztaltam). Gondolom nem kell bemutatnom: közalkalmazotti bértábla, minimális veszélyességi pótlék.. jah, az nincs, hiszen mondhatnám úgy is, hogy ez egy szinte veszélytelen munka. (Mire végig olvassák ezt a könyvet, tudni fogják mennyire veszélytelen.) Van valami sürgősségi munkakörrel járó pótlék, de nagyon figyelni kell és számolni, hogy az ember észre vegye a fizetésében.

Tehát a felvételi. Kell hozzá PÁV I. vizsga (önköltségen), kell hozzá helyismeret, gépjármű műszaki ismeret, alap szintű egészségügyi ismeret. Ezeknek utána lehet olvasni mielőtt az ember jelentkezik, hiszen mindenki tudja mi lesz a feladata, ha jelentkezik egy meghirdetett munkakörbe. Én lazára vettem a figurát. Úgy gondoltam, hogy egyre több lehetősége van az embernek puskázni az okostelefonok korában. Szóval az eü. részt át is ugrottam. Majd úgyis megtanítják, hiszen a munkábaállás előtt lesz egy egy hónapos oktatás.

A PÁV vizsga több részből áll, de nem teljesíthetetlen. A pszichológiai tesztnek sem látom túl sok értelmét, mert valószínűleg az ember nem fog olyan kérdést feltenni, hogy mikor kapunk már fegyvert, vagy olyan választ adni, hogy leszarom, csak had lőjjek már. Ez még a fegyveres rendvédelmi szerveknél is kizáró ok. Itt meg beültetnek egy három és fél tonnás fegyverbe, amit bárhol bármikor elvezethetsz és nem szól rád senki. Hát nem éri meg pár percig tűrtőzetnie magát az embernek? A kormány tekergetős rész is egyszerú, a fehér vonalak között kell tartani egy kis kört, aminek vezérlése teljesen másképp működik, mint ahogy vezetsz egy autót. Nem olyan gyorsan megy oldalra, mint amennyire elfordítod a kormányt, hanem annyira megy oldalra, amennyire elfordítottad. Az első próbálkozás anyázásba torkolt a szomszéd gépnél ülő részéről is, aztán már rá tudtunk érezni. A színes gomb csapkodós rész a másfél éveseknek szóló játékra emlékeztet. Ha a jó színt nyomod meg, akkor kukorékol a kakas, ha a rosszat, akkor bőg a tehén. Ha pedig körbe nézel, akkor mindenki csapkodja a félkarú rablót.

Van még egy része a tesztnek, nekem ez tetszett a leginkább. Egy videót vetítenek, melyben Bécs belvárosában krúzolunk a verdával. Persze nem valami szirénázó járgánnyal, neeeem. Ez szerintem valami lúzer tanuló vezető, mert megáll a zebra előtt, hogy átkísérje a gyalogost. Közben mindenféle jelek, ábrák ugranak fel a képernyőre. Sárga háromszög, kék négyzet, piros kör, zöld rombusz, és még sorolhatnám. A játék több szintből áll. Az elején csak a sárga rombuszra (csak egy példa) kell a fékre lépned, minden más esetben nyomnod kell a gázt. Persze ez a sárga rombusz sosem jön, de minden más alakzat jön, ami szintén sárga és ha leveszed a lábad a gázról, már akkor is számol a gép egy hibapontot. Ha meg még félre is rántod a kormányt a szembe jövő villamos miatt, akkor rögtön hármat kapsz. Aztán ahogy lépkedünk felfelé a szinteken, úgy lesz egyre bonyolúltabb a feladat: a kék körnél jobbra kell fordítani a kormányt, a zöld négyzetnél balra, a piros háromszögnél fék, a sárgánál semmi, és így tovább. Teljesen úgy éreztem magam, mint az Éretlenek c. filmben, amikor a vizsgára készülnek az oktató géppel. Már vártam a végén a felugró jégkrémet, miközben a gép kedvesen megszólal: “nyalhat egyet.”

A Markó utcában a felvételinél ki kell tölteni egy tesztet, amire van 1 órája az embernek, de hozzá kell tenni, hogy 2 óra is kevés lenne, annyi kérdés van, és mind kifejtendő feladat. Mondok egy példát: “Írjon le 3 útvonalat Törökbálintról az Árpád kórházba, az útvonalakon legalább 10-10 közterület nevével és jelezze, hogy melyiket milyen napszakban használná.” Ez elsőre nem is tűnik olyan bonyolúltnak, csak mire leírod, hogy a Jane Haining rakpartot nem szívesen használnád nappal észak fel, addigra vége az egésznek. Vagy egy másik. Ugyan ez a feladat a Margit kórházból a Jahn Ferenc kórházba. Sokan még azt sem tudják, hogy léteznek ilyen nevű kórházak nem, hogy még azt is, hogy hol találhatóak. De ugye még az sem elég, ha az ember tudja merre találja, mert még az útvonalon is ismernie kell 10 közterület nevét. Az nem elég, ha odaviszem a beteget, városismeretet is kell neki tartanom, a főbb közterületek nevét majd hátra kiabálom, hogy “figyeljen Drága, mert most legurulunk itt a Kiscelli úton, ki a Pacsirtamezőre, ott máris a Flórián téren vagyunk, és mindjárt felhajtunk az Árpád-hídra. Utána végig megyünk a Róbert Károly körúton, majd a Kacsoh Pongrác úti felüljárón át az 1-es villamos mellett… Hungária, Gyáli út, Nagykőrösi, ez nem tudom melyik út, de remélem megvan a tíz és a Köves út lesz a vége”. Mi vagyok én? Google Maps? Van olyan feladat is, amikor főbb intézményeket adnak meg, és meg kell nevezni körülötte legalább 3 utcát. Ezzel gondolom azt vizsgálják, hogy mennyire vagy mégis csak Google Maps. Vagy mennyire tudsz belőle puskázni.

Nekem elég jól ment, sikerül a feladatsort kitölteni, irány a beszélgetés, ahol persze csak én mutatkozom be, a velem szemben ülőkről csak sejtésem van, hogy ki kicsoda. Egy férfi, szerintem a gépjármű osztály valami fejese. A másik két személy, két hölgy, őket úgy tudom besaccolni, hogy milyen kérdéseket tesznek fel. HR-es és talán az egyik pszichológus. A szokásos okos kérdések hangzanak el: “Miért szeretne mentőgépkocsivezető lenni?” Hát azért bazmeg, hogy nínózhassak – vágom rá magamban. No meg a pénzért. Mi másért? Regélek nekik kicsit a korábbi életemről, a kiégésről a másik szakmában és persze itt is bedobom a gyerekkori élményeket. Persze megemlíthetném még az ideális munkabeosztás tényét is, mert itt a tizenkét órás műszakokból van minden hónapban legalább tizenöt. Persze ez nem mind nappal, lesz éjszakai is. Nos, ezért szeretnék mentős lenni: hogy éhen halljak, miközben embereken segítek. Ha nem akarok éhen halni, akkor persze majd keresek valami másodállást. Vagy úgy nyomom, mint a tűzoltók és a rendőrök nagy része, hogy főállásban ott van, és másodállásban mentőzik. Ezt még nem tudhatom, majd meglátjuk mit mutat a matek. (később erről külön fejezetben)

Arra következtetésre jutottam, hogy erre a kérdésre nincs jó válasz.

Tételezzük fel, hogy az ember ezen a szűrőn is átjut, ami nem túl nehéz feladat, hiszen akkora ember hiány van, hogy örülnek, ha vannak jelentkezők. Ezután jön az oktatás.

Az oktatás 5 fázisra osztható. Egy elméleti rész, egy gyakorlat, még egy elmélet, majd ezt követi még egy gyakorlat és legvégül a vizsga. Ezek heti ciklusokban váltják egymást. Az elmélettel nem is akarok untatni senkit, nagyon egyszerű. Megtanulunk újraéleszteni, különböző traumás eseteket felismerni, stroke-ot, ilyesmiket. De legfőképpen, hogy hogyan pumpljuk az oktató baba mellkasát. Úgy látszik, itt az újraélesztés a legfontosabb. Bár akkor már nagyon elrontani nem lehet a dolgot, de szerintem nem erről kellene szólni az oktatás nagy részének. Mivel többféle mentő egység létezik, és mi bizonyára olyanok leszünk, akik 2 fős egység leszünk (1 ápoló, 1 gépész), így ha eszméletét veszíti a beteg, akkor úgyis kell hívnunk egy ún. segélykocsit, amivel egy orvos vagy mentőtiszt is érkezni fog. Ha a beteget közben újra kell éleszteni, akkor addig pumpálod, amíg meg nem jön a segítség. Még akkor is, ha kézzel lábbal ellenkezik, vagy ha már 4 napja halott, ugyanis az egyszerű ápolónak nem kompetenciája megállapítani, hogy az illető már stabilan szállítható-e kórházba, vagy hiába pumpáljuk, mert csak hullagyalázás gyanús amit csinálunk.

Amit jobban vártam, az a gyakorlati rész. Ahol (újra) megtanítanak vezetni, megtanítják hogyan kell szirénázva biztonságosan közlekedni a városban, és találkozunk olyan betegekkel, akiknek megmentjük az életét. Hát egy nagy lószart. Az első napom is ezt bizonyítja.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szaguldomuszak.blog.hu/api/trackback/id/tr6414069081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gergo · http://www.partypeople.hu 2018.06.27. 10:22:48

Évek óta gondolkozom azon, hogy a mostani munkám mellett alkalmanként besegítsek a mentőszolgálatnak (akár ingyen is, szerencsére nem kenyérre kell), de amikor utánaolvastam, mennyit kellene rákészülni és emiatt hetekre el kellene mennem szabadságra, akkor lemondtam a dologról.
Pedig hétvégente szívesen szirénáznék át a városon egyszer-egyszer :)

wrstjnethn 2018.06.27. 14:23:44

@gergo: Azért ez nem teljesen egy sétakocsikázás, amire akkor ül fel az ember amikor kedve tartja, meg ideje engedi :D